2010.Julius 7-én könyör telenül közölték férjemmel , hogy rákos .

Tébolyodottan kattogott az agyunk ,fel sem tudtuk fogni, hogy mit is jelent :Tüdőrák

Reggel még minden gyönyörű, reggeli ébredés szokásos készülődés,

Majd a háziorvos komoly hangon közli :véres köpet?! Azonnal menjünk a szegedi sürgösségire.Alapos kivizsgálás,kérdések CT,majd annak kiértékelése és az" alapos gyanú".valószinűsíthető a tüdő rák.Induljunk azonnal Deszkre,már várnak ránk.

Ott ülve bánatosan,megsebezve tébolyodottan Amennyiben az ember nem lenne fegyelmezett ordítana ,tombolna,rombolna. A fejünkben kavarognak a dolgok,rettenetes sebességel

Életünk utolsó boldog óráit aznap reggel éltük át és nem is voltunk tudatában.

délután 2h már ültünk a Deszki kórház várójában és bólogattunk az orvosnak hogy igen, mindenben úgy cselekszünk, ahogyan ő mondja. Remény,tagadás,minden kavargott bennünk. Nem lehet valakit ennyire büntetni. Nem lehet ,hogy valaki ennyire rossz kártyát húzott volna a sorstól születésekor.

Ahogy teltek a napok, egyre több kérdés merült fel bennem. Ezekre a kérdésekre viszont nem igazán tudunk időben választ kapni, ugyanakkor az sem biztos, hogy mindegyik érintett akar, illetve képes erről beszélni.

Mindenesetre ami következett az a tüdőrák kezelése

A terápiás terv kidolgozásánál a következőket kell figyelembe venni.

- a primer tumor lokalizációját;

- a daganat patológiai típusát, biomarkereit;

- a daganatos megbetegedés kiterjedtségét, ezen belül a primer tumor terjedésének irányát, a regionális nyirokcsomók érintettségét, távoli áttétképződés(ek) meglétét ill. hiányát;

- a beteg általános állapotát, a tervezett kezelés elvégezhetőségét (pl. műtéti teherbíróképesség és a tervezett neoadjuvans-adjuvans kezelés tolerálhatóságát!).

Nem kissejtes tüdőrák sebészi kezelése

Az új TNM-besorolás révén a nem kissejtes és a kissejtes tüdőrák némileg módosított algoritmus szerint operálható, másrészt az operálhatóság kritériumai is változtak. Az alapvető szemléleti változás megerősíti azt a tényt, hogy ma a tüdőrák kezelésében, az esetek többségében komplex és kombinált onkoterápia javasolt. Ez részben azt jelenti, hogy kemo/radioterápiával a beteget onkológiailag műtétre alkalmassá tehetjük, másrészt a műtétet gyakran adjuvans kezelés követi. Új gyógyszerek birtokában a reszekció utáni gyógyulás esélyeit növelni lehet. Emiatt méginkább kiemelendő a klinikai és sebészi staging pontosságának jelentősége.

Abszolút inoperábilitás -hematogen disseminatio a tüdőben

-pleuritis carcinomatosa bármely formája (IV.stádium)

-III/B- stádium (kivéve egyes esetekben a carina

érintettség -távoli áttétek (kivételek később)

Relatív inoperábilitás -n. recurrens paresis (bal oldali N2, jobb oldali

Pancoast)

-n. phrenicus infiltratió (T3 kategoria)

-szoliter agyi metastasis sebészi vagy sugársebészeti

kezelése után szoliter ellenoldali tüdőáttét (azonos lebenyben T3)

-szelektált esetekben szoliter mellékvese ill májáttét

-véna cava superior infiltratiója

A tüdőreszekció vezető alapelve az anatómiai egység, lobectomia ill. pulmonectomia végzése, minden tumoros szövet komplett eltávolításával (A evidencia). Jóllehet mérlegelhető a T1a daganatok atípusos/ és vagy segment reszekciója, ha részletes sebészi staging N0-t igazol. Elfogadottnak tekinthető, hogy az előzőekben hangsúlyozott komplett reszekcióra törekvés mellett az un. palliatív műtétek lehetőségét sem szabad kizárni (súlyos vérköpés, nagy fájdalmak, befolyásolhatatlan szeptikus állapot stb.)( C evidencia). Ma hazánkban és még sok civilizált országban a VATS szerepe a tüdőrák kezelésében sem technikailag, sem onkológiailag nem egyértelműen tisztázott, talán nagyobb szerepet kaphat a T1a daganatok kezelésében (atípusos reszekció).

A komplett (radikális) reszekcióra törekvés mellett a hörgőplasztikák, anasztomózisok onkológiailag elfogadható, elektív beavatkozások. A T1a-nál nagyobb tumorok esetében a tüdőszövet kímélő reszekciók (atípusos, vagy ék, ill. segment) elsősorban funkcionális okok miatt választhatóak.

5.1.1. “0” stádiumú tüdőrák (in situ carcinoma) esetén a tervezett reszekció lobektomia, de onkológiailag az izolált hörgőreszekció is elfogadható módszer. A sebészi beavatkozás a legkedvezőbb késői eredménnyel jár (80% feletti 5 éves túlélés) (A evidencia).

5.1.2. I. és II. stádiumban a komplett reszekció jó esélyt ad a gyógyulásra, az öt éves túlélés az I. stádiumban 50-80 %-os lehet, míg a II.-ban 30-50% körüli (A evidencia). Azokban az esetekben, ahol a szövettan tumor pozitív reszekciós szintet állapít meg, a sebészi re-reszekció, követés vagy sugárkezelés a választandó lépés (B evidencia). Ez utóbbi stádiumban vagy lokális recidíva (elsősorban laphám cc.), vagy nyirokrendszeri propagatio (főleg adenocc.-nál) jelenhet meg. A klinikai és sebészi stagingben az N₂-t kell kizárni, vagy megerősíteni, ezért a pontos stádium meghatározás szerepe jelentős.

5.1.3. III/A. stádiumban lokálisan előrehaladott daganat áll fenn. Elsősorban az operabilitás és reszekábilitás eldöntése pontos klinikai, majd sebészi és patológiai stádium-meghatározást kíván. N₂ gyanú esetén a nyirokcsomó-státusz patológiai megítéléséhez leggyakrabban mediastinoscopia szükséges, egyúttal kizárva az N3-t.Intracapsuláris nyirokcsomó áttét esetén napjainkban legelfogadottabb sebészi kezelési taktika a preoperatív(neoadjuvans vagy indukciós) kezelés , amely leginkábbkemo-radio terápiát jelent. Az un. “downstaging” mindig az N-statuszra vonatkozik, a T változása (regressziója) mai álláspontunk szerint az eredetileg tervezett reszekciós szintet nem befolyásolhatja. A várhatóan 50% feletti remissio, esetleg változatlan állapot (“stable disease”) mellett thoracotomias exploráció következhet (C evidencia). A várható 5-éves túlélés 25-40% között kedvezőnek tekinthető, de ezt a posztoperatív adjuvans kezeléssel együtt (kemoterápia folytatása, esetleg radioterápiával kombinálva) lehet csak elérni. Ennek mellőzése esetén, csak a sebészi reszekcióval jóval szerényebb eredmények várhatóak ( 5-éves túlélés 20% alatt). Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az indukciós kezelést követően a posztoperatív mortalitas és morbiditas is valamelyest magasabb.

A súlyos vérköpés, nagy, lokális fájdalom, szeptikus állapotot okozó tumor-tályog inkomplet eltávolítása (palliatív műtét) nemcsak az életminőséget javítja, hanem a beteg életét is meghosszabbítja. Továbbá ezt követően már elvégezhetővé válik az adjuvans kezelés is.

Különleges helyet foglal el e kezelési csoportban a sulcus superior tumorok (Pancoast) sebészete, különösen, ha tumormentes reszekciós szintet lehet elérni (A evidencia). A daganat az első bordákat destruálja, a plexus ill. nagyerek érintettségével járhat, de egyéb környéki strukturákat is beszűrhet. A kezelés algoritmusa ma még legelfogadottabban preoperatív radioterápia (vagy radio-kemoterápia), sebészi reszekció (lobektomia, de parenchyma kímélő műtét is mérlegelhető, B evidencia), amelyet a patológiai lelettől függően leginkább radioterápia követ. Az öt éves túlélés elérheti a 30-40%-ot. Lényegesen rontja a túlélést a nyirokcsomó érintettség, illetve a csigolyatest destrukciója, érinvázió (D evidencia), (preoperatív mediastinális staging, MRI ( A evidencia)).

A mellkasfalat involváló tumorok kezelésénél is komplex protokollt érdemes választani. Kérdéses a preoperatív radioterápia szükségessége, de az “en-bloc” tumor-mellkasfal reszekció után mérlegelendő a posztoperatív radioterápia. A mellkasfali infiltráltság mélységétől függően az 5-éves túlélés elérheti a 35-60%-ot, nyirokcsomó érintettségnél < 15% (C evidencia).

Mivel ebbe a stádiumba került az azonos lebenyi satellit góc (T3), a műtéti protokoll is lebeny reszekciót jelent (B evidencia), természetesen a nyirokcsomó státusz pontos meghatározásával (N2-3 kizárása).

Ebbe a stádiumba kerültek azok az esetek, amikor a „kis metasztatikus deposit” az azonos oldali, másik lebenyben helyezkedik el. Nyirokcsomó propagáció nélkül aprimér tumor miatti lobektomia mellett a satellit góc parenchyma kímélő reszekcióval eltávolítható (pneumonektomia helyett).

Ugyancsak ide sorolták a T4N0-1 tumorokat, amelyek reszekciója kiterjesztett műtéttel oldható csak meg. A carina tájéki tumorok pulmonectomiaval (carinasleeve/wedge pulmonectomy), vagy izolált carina reszekcióval operálhatók. Jóllehet a mortalitas magas (akár 15-20%), de az 5-éves túlélés megközelíti a 20%-ot. Véna cava superior érintettség, csigolyatest destrukció esetén szelektált esetekben az életminőség javítására palliatív műtétek szóba jöhetnek. A pitvarreszekcióilletve rekesz irányába végzett kiterjesztések onkológiai értéke és a késői eredmények szerények, ezek indikációja nagyon kétséges (C evidencia). Ezekben az esetekben mindenképpen hangsúlyozandó az a tény, hogy a többszörös kiterjesztés nem csak sebésztechnikai, hanem onkológiai operabilitás kérdése is! Ugyanis ezeknél a kiterjedt tüdőrákoknál a nem sebészi onkoterápia kisebb kockázattal, a reszekciót megközelítő eredményt nyújthat. Különösen a nyirokcsomó érintettség mellett csak palliatív értékű a sebészi beavatkozás!

5.1.4. Az új III/B. stádiumba sorolható esetekben mai álláspontunk szerint kuratív sebészi reszekció nem végezhető, legfeljebb jól szelektált betegeknél palliatív beavatkozás jöhet szóba. Az N3 betegség eredményes neoadjuvans kezelést követő reszekciójának onkológiai értéke vitatott.

5.1.5. A IV. stádiumú tüdőrák alapvetően nem sebészileg kezelendő. Ugyanakkor bizonyos, jól válogatott esetekben az interdiszciplináris gyógyításba atüdőreszekció is beilleszthető (C evidencia). A tüdőrák szoliter agyi metasztázisa esetén egyéb szervi propagatio kizárása mellett a primer tumor reszekálható, az 5-éves túlélés megközelítheti a 20%-ot (az agyi metasztázis radio-sebészi kezelésével kombinálva és/vagy nyitott műtéttel!). Ugyancsak helye lehet a sebészi terápiának a tüdőrák szoliter mellékvese és ritkán májmetasztázisok megjelenése mellett is. A tüdőreszekció(k) után a várható 5-éves túlélés 20-25%! Az alapelv, hogy atüdőrák szoliter metasztázisa mellett a reszekciótól csak akkor várható kedvező késői eredmény, ha a primér daganatot komplett (radikális) műtéttel lehet(ett) eltávolítani, más irányú kiterjesztés (környező struktúrák, N2-3) nem történt!

5.1.5. Recidív tüdőrák szigorú feltételek mellett reszekálható lehet, de a nyirokrendszerben recidiváló folyamat az onkológiai alapelvek szerint már nem sebészileg, hanem onkológiailag kezelendő! A re-reszekció indikációjának algoritmusa a metasztázis sebészetben alkalmazott elvekhez igazodik. A re-interventio tehát nemcsak technikai kérdés, hanem a komplex onkoterápia alapelvét kell, hogy kövesse (D evidencia)!

5.1.6. Szinkron tüdőtumorok előfordulása 1 % körül van. Sokszor nehéz elkülöníteni a szinkron kettős megjelenést a szoliter metasztázistól. Az onkológiai kiterjesztésnek ebben az esetben sincs értelme. Emiatt mérlegelendő, akár kétoldali lokalizáció esetében is, az egy ülésben végzett reszekció. Az 5-éves túlélés 20-25% között várható (C evidencia).

5.1.7. Kissejtes tüdőrák sebészi kezelés

A kissejtes tüdőrák sebészi kezelésében a limited és extenzív besorolás rontotta a tisztánlátást és a helyes kezelési út megválasztását, így sok beteg gyógyulási esélyét. Talán a legtöbb mellkassebész a 70-es évek elejétől következetesen kitartott a stádium meghatározás mellett. Ma az új TNM rendszer a kissejtes tüdőrákok besorolására is érvényes. Alapelv az, hogy az onkológiai operábilitást elsősorban az N-státusz határozza meg. A kedvező eredmények N₀-nál várhatóak, de N₁-nél sem kell kategórikusan elvetni a reszekció lehetőségét (A evidencia). N₂-nél azonban a műtét értelmetlen, a beteg sorsát akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja. A daganat tipizálása után a pontos sebészi staging-gel az N-státuszt kell meghatározni (patológiai értékeléssel), illetőleg részletes staging vizsgálatokat (koponya CT/MR, csontscintigráfia, hasi UH/CT, PET/CT és sz.e. mediasztinoszkópia) követően kerülhet sor a torakotómiára. A posztoperatív kezelés (kemo-radioth.) a komplex terápia része. A fenti protokoll után az I-II.stádiumba sorolható és sebészileg is kezelt betegeknél 15-20%-os, vagy kedvezőbb 5-éves túlélést remélhetünk (A evidencia),

A PCI (profilaktikus agyi besugárzás) a radikálisan operált, panaszmentes betegeknél a komplex terápia része (C evidencia)!

A rákgyógyítás közeli jövője

Merre tart a rákkutatás és milyenek lesznek a jövő célzott rákgyógyszerei? Ahogy egyre több, a daganatok kialakulásával összefüggő mutációtípus kerül azonosításra, úgy nő azoknak a lehetséges gyógyszereknek a száma is, amelyek az újonnan azonosított célpontra képesek hatni. Ma ugyan még nem minden daganattípus kezelhető célzottan, de már a közeljövőben is egyre közelebb fogunk kerülni ehhez.

A rák célzott kezelésében részben már ma is, a közeljövőben pedig még inkább az lesz a helyes megközelítés, hogy a beteghez fogjuk megkeresni a megfelelő gyógyszert, és nem a gyógyszerhez a megfelelő betegeket. Már napjainkban is az onkológusok rendelkezésére áll jó néhány olyan készítmény, amelyekkel célzottan és sokszor igen jó hatékonysággal kezelhetőek a daganatok. Más esetekben ezek a gyógyszerek még nem kerültek törzskönyvezésre, maguk a hatóanyagok azonban már ki vannak fejlesztve, és csak az a kérdés, hogy a hatékonyságot igazoló klinikai vizsgálatok hány éven belül fognak befejeződni. Egyes esetekben ez már csak néhány hónap, máskor pedig még néhány év, de semmiképpen sem egy beláthatatlan időtávlat.

A rákgyógyítás jelenleg tehát paradigmaváltás előtt áll: a ráktípusok eddigi, szövettani besoroláson alapuló kezelését fel fogja váltani az újabb, mutációtípusokon alapuló megközelítés. A célzott kezeléseknek emiatt a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok is kihagyhatatlan részeivé válnak majd, ami egészen a közelmúltig egyáltalán nem volt jellemző. További pozitívum, hogy már belátható időn belül is rengetegféle új és modern rákgyógyszer fog megjelenni, másrészt számos olyan újabb kutatás is zajlik, amelyek a ma még nem létező, de szintén célzottan ható molekulák kifejlesztésére irányulnak.

A kutatók ezekben minél több daganattípusnál és minél több olyan génmutációt próbálnak meg azonosítani, amelyekre aztán ki lehetne fejleszteni ezeket a szereket: ahogyan ezek a génhibák leírásra kerültek, azzal párhuzamosan fog még tovább növekedni az újonnan felismert célpontokra kifejlesztendő, célzottan ható szerek száma is. Ezek a készítmények - a már most is elérhető gyógyszerekhez hasonlóan - szintén a mutációk következtében hibásan megjelenő és daganatképződést kiváltó fehérjék hatásait próbálják meg semlegesíteni.

Egyre közelebb kerülünk tehát ahhoz, hogy a célzott rákellenes terápiák valóban személyre, és ne csak "daganattípusra szabottá" váljanak. Ez akkor fog valóban megtörténni, ha nemcsak néhány daganatfajtánál, hanem már az esetek döntő többségében is nagy biztonsággal előre meg lehet majd határozni, hogy kinek melyik gyógyszer a legelőnyösebb. Ehhez még sokat kell fejlődnie a farmakodiagnosztikai vizsgálatoknak, de már egyáltalán nincs messze az az idő, amikor a daganattípusra szabott terápiák helyett a kifejezés minden értelmében személyre szabott kezelésről fogunk beszélni.

Ha valakinél a molekuláris diagnosztikai vizsgálat negatív eredménnyel zárul, tehát jelenleg nem érhető el számára célzott terápia, akkor sem biztos, hogy erre még hosszú éveket kell várnia. A hagyományos terápiák által biztosított több éves túlélési idő alatt (nem elfelejtve, hogy teljes gyógyulás is elérhető általuk) megszülethet az áttörés abban a ráktípusban is, amelyben az illető szenved. Pár év sok idő, így semmiképp sem érdemes feladni a rákkal folytatott küzdelmet!

Molekuláris diagnosztika a gyakorlatban: a vizsgálatok menete

Hogyan és milyen eszközökkel zajlanak azok a vizsgálatok, amelyekkel előrejelezhető egy-egy gyógyszer hatékonysága abban a daganattípusban, amely jelen van Önnél? Miért érdemes a KPS Diagnosztika laborját választania?

Ma már rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, amelyekkel pár nap alatt részletes elemzés készíthető egy-egy daganatsejt genetikai állományáról. Ezeket a berendezéseket hazánkban is több helyen alkalmazzák, így egyre több beteg esetében lehet elvégezni a gyógyszerhatékonysági vizsgálatokat.

Cégünk, a KPS Diagnosztika élen jár ezekben a vizsgálatokban: a daganat-kialakulással összefüggő gének közül már jelenleg is többnél végzünk rutinszerű mutációs vizsgálatot, a következő években pedig folyamatos bővülés várható ezen a téren. Legnagyobb előnyünk a nagyfokú pontosság, továbbá az, hogy naprakészen követjük azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a rák szempontjából jelentős mutációkról és a legújabb gyógyszervizsgálatokról számolnak be.

A mutációk kimutatásának legpontosabb és legmegbízhatóbb módszere az úgynevezett szekvenálás. Ehhez - a megfelelő állapotú DNS-mintán kívül - egy nagyteljesítményű genomszekvenátor készülékre van szükség, amellyel kellő pontossággal elemezhető a daganatsejt akár teljes genetikai állománya is. A legtöbb esetben persze már az is bőven elegendő információt nyújt, ha csak azokat a génszakaszokat vizsgáljuk át, amelyeknél jelen lehetnek a célzott kezelés hatékonyságát előrejelző mutációtípusok.

Diagnosztikai laborunk egy GS FLX Titanium nevű eszközt használ: ezzel akár több millió, rövidebb vagy hosszabb DNS-szakasz sorrendje is meghatározható egyetlen menetben. Ennek időigénye - a vizsgált DNS-szakasz hosszától függően - néhány óra, esetleg néhány nap. Mostanáig több mint 3500 szekvenálási reakciót végeztünk el azokból a DNS-mintákból, amelyeket a patológiai laborok által korábban már archivált szövetmintákból izoláltunk.

A mai egészségügyi ellátás során gyakran nem jut elég idő a daganatos betegekre. Ez alapvető probléma, hiszen ha megbetegszünk, mindannyian szeretnénk hozzájutni azokhoz az információkhoz, amelyek a kezelésünkkel és a gyógyulásunkkal kapcsolatosak. Molekuláris diagnosztikai konzultációnk keretében az összes olyan kérdésre választ kaphat, amelyekre kórházi kezelőorvosával nem jutott elég idejük.

Orvosa rákdiagnózist állapított meg Önnél, arra azonban már nem jutott elég idő a kórházi konzultáció során, hogy részleteiben is megismerje a saját betegségét. Holott - mint minden beteg, akinél újonnan ismerik fel a daganatos betegséget - feltehetően Ön is szeretne minél több információt megtudni arról, hogy milyen típusú tumorról van szó, és milyenek a gyógyulási esélyei.

Diagnosztikai központunk ebben is segítséget tud nyújtani az Ön vagy hozzátartozója számára. Lehet, hogy orvosa szakszerűen tájékoztatta Önt, de ismerve az egészségügyi ellátórendszer túlterheltségét és a naponta újonnan felismert rákbetegek számát, mindez talán nem volt kellően részletes. Ha így érzi, akkor feltétlenül érdemes konzultációnkra jelentkeznie, hiszen nálunk azokra a kérdéseire is választ kaphat, amelyekre nem jutott elég idő a kezelőorvosával.

A MOLEKULÁRIS DIAGNOSZTIKAI KONZULTÁCIÓ IDEJE ÁLTALÁBAN 40 PERC, DE IGÉNY SZERINT LEHET ENNÉL HOSSZABB IS.

A fenti kérdések egy része a mai egészségügyi ellátás során sajnos gyakran egyáltalán nem kerül megvitatásra. Nem azért, mert az orvosok nem tudják a válaszokat, hanem mert egy-egy betegre rendszerint nem jut több idő öt-tíz percnél. Konzultációnk során ezt a problémát orvosoljuk azzal, hogy kellő mennyiségű időt szánunk az egyéni kérdések megvitatására.

A közeljövő rákgyógyszereinek klinikai vizsgálatai

A világon jelenleg 300-nál is több olyan klinikai próba zajlik, amelyek a célzott daganatterápiás szerek hatékonyságát vizsgálják, így a közeljövőben ugrásszerű növekedésnek indul majd a forgalomba kerülő új gyógyszerek száma. Van-e megoldás abban az esetben, ha egy gyógyszer várhatóan hatékony lenne Önnél, de még nem törzskönyvezett erre a daganattípusra?

A modern orvostudományon belül jelenleg az onkológia a legforrongóbb terület. Rengeteg új fejlesztés zajlik, így a közeljövőben - néhány éven belül - egymást fogják követni az újabb és újabb gyógyszerek. Ezek a készítmények - a hagyományos kemoterápiás szerekkel ellentétben - már kizárólag a daganatsejtekre céloznak, leállítva azokat az üzeneteket, amelyek további osztódásra és növekedésre késztetik a tumorsejteket.

Munkatársaink folyamatosan követik a legújabb klinikai vizsgálatok eredményeit, így azonnal értesülünk arról, ha egy-egy újabb gyógyszer hatékonynak mutatkozik valamely ráktípus kezelésében. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a hatóanyagok már elérhetőek - hiszen klinikai vizsgálatokról van szó - azt azonban igen, hogy a közelebbi vagy távolabbi jövőben vélhetően már elérhetőek lesznek. Jelen pillanatban 360 olyan klinikai vizsgálat zajlik a világon, amelyben a célzottan ható rákellenes szerek hatékonyságát tesztelik: a kutatók 180 ilyen vegyületet elemeznek, és ezek közül több már a harmadik fázisban, vagyis a tesztelés legutolsó szakaszában tart.

Előfordulhat az is, hogy egy célzott gyógyszer - amely az Ön daganatára is képes lenne hatni - már forgalomban van, de a szert még nem törzskönyvezték annál a ráktípusnál, amely éppen Önnél van jelen. Ilyenkor is van megoldás: ha olyan mutációt sikerül kimutatnunk, amely fogékonnyá teszi Önt egy másik ráktípusban már törzskönyvezett célzott daganatterápiás szerre, akkor felvesszük a kapcsolatot az illetékes gyógyszergyárral. Egyes esetekben ugyanis lehetőség adódik úgynevezett egyszemélyes klinikai vizsgálat szervezésére is.

Ön ebben az esetben ingyen juthat hozzá ahhoz a készítményhez, amely nagy valószínűséggel hatékonynak fog bizonyulni daganata kezelésében. Ez nem meglepő, hiszen a gyógyszergyárak is érdekeltek abban, hogy minél több sikeres kezelésről szóló adatot gyűjtsenek: mindez elősegíti, hogy a szer további ráktípusokban is törzskönyvezhetővé váljon. (Egy ehhez hasonló, sikeres kezelés története M. Kovács Tiboré, aki egy hazánkban még nem támogatott szernek köszönheti drámai állapotjavulását: Személyre szabott kezelés tüdőrákban: már elérhető, de még nem finanszírozott egy hatékony terápia).

Üzenetünk a következő: ne adja fel! Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy arra a hatóanyagra, amely Önnél hatékonynak bizonyulna, hosszú éveket kell várnia. Vegyük például a következő esetet: ha Önnek olyan daganata van, ahol az ötéves túlélés esélye a 60-70%-ot is eléri, akkor egyáltalán nem felesleges abban reménykednie, hogy ebben az időszakban már törzskönyvezetté válik az Ön számára hatékony szer. Öt év sok idő, így semmiképp sem érdemes feladnia a rákkal folytatott küzdelmet!

"Lázár-effektusnak is nevezik, ami néha történik"

Peták István kutatóorvost, a KPS Diagnosztika egyik alapítóját arról kérdeztük, hogy mi adta a kezdő lökést ahhoz, hogy olyan célzott daganatellenes szereket is ki merjenek próbálni, amelyek bizonyos esetekben még csak nem is törzskönyvezettek a kezelni kívánt ráktípusban. Egy korábban kómában fekvő és agyi áttétekben szenvedő tüdőrákos nő története, aki azonban a célzott kezelés megkezdését követően saját lábán hagyta el a kórházat.

A KPS Diagnosztika legelső, valódi sikertörténetnek is nevezhető terápiás együttműködése még 2003-ban kezdődött. A történet szereplője egy hatvanhárom éves, nemdohányzó, nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő nőbeteg, akinél még 2000-ben diagnosztizálták a tüdődaganatot. Ez később sebészi úton került eltávolításra, majd kemoterápia következett, ami mellett a páciens tünetmentes marad, egészen 2003 végéig. Ekkor azonban agyi áttéteket fedeztek fel nála: az áttétek mindkét agyféltekét érintették, amelyek miatt a betegnek folyamatosan agynyomás-csökkentő gyógyszereket kellett adni. Állapota az ismételt sugárterápiás kezelések ellenére sem javult, sőt folyamatosan rosszabbodott, végül pedig már kómás állapot is kialakult a hölgynél.

A kezelőorvosok nem tudták, hogy mit lehetne még tenni a beteg érdekében, hiszen agydaganata egyáltalán nem reagált a hagyományos kezelésekre, emellett tüdődaganata is visszatért. Volt azonban még egy lehetőség, egy úgynevezett célzott daganatterápiás szer, amelynek éppen akkor zajlottak a klinikai vizsgálatai. Ezek a vizsgálatok már az utolsó, harmadik fázisban tartottak, amikor bejelentették, hogy a gyógyszer megbukott: nem volt ugyanis statisztikailag is kimutatható javulás azok között, akik csak kemoterápiát és akik a kemoterápia mellé célzott gyógyszeres kezelést is kaptak. A kudarc oka - a rákkal összefüggő génmutációk ismeretének hiányában - akkor még derült ki. Ma viszont már tudjuk, hogy a vizsgálatot azért ítélték sikertelennek, mert a vizsgálati alanyok kiválasztásakor nem vették figyelembe az EGFR nevű gén mutációs státuszát. A gyógyszer-hatékonyság feltétele ebben az esetben ugyanis az lett volna, hogy a gén egy bizonyos szakaszán jelen legyen egy bizonyos fajta mutáció.

"Annyit már akkor is tudtunk, hogy az említett klinikai vizsgálatban is volt egy-két beteg, akik nagyon szépen reagáltak a célzott kezelésre. Később aztán kiderült, hogy ezek éppen azok a páciensek, akiknél a daganatsejtek felszínén hibás változatban van jelen az EGFR fehérje, vagyis hordozzák az imént említett mutációt. A tüdőrákos hölgyről a lányán keresztül szereztünk tudomást, aki a biotechnológiai szövetségen keresztül jutott el hozzánk. Úgy döntöttünk, hogy - mivel veszíteni már egészen biztosan nem fogunk semmit - elvégezzük nála a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot. Az ehhez szükséges mintát könnyű volt beszerezni, hiszen a betegnél korábban sebészeti beavatkozást is végeztek, a levett daganatos szövetmintát pedig a patológiai osztályra továbbították" - mondja dr. Peták István.

A farmakodiagnosztikai vizsgálat során az említett génmutációkat még nem, azt azonban sikerült kimutatni, hogy az EGFR megsokszorozódott, vagyis több példányban is jelen van a daganatsejtek génállományában. "Az EGFR mutációi ekkor még nem is voltak ismertek, mi azonban azt mondtuk, hogy a gén megsokszorozódása vélhetően egyáltalán nem független a daganat kialakulásától. A normál sejtekben ugyanis nincs génsokszorozódás: minden normál sejtünkben egy apai és egy anyai eredetű génpéldány van jelen. Az tehát mindenképp abnormalitásnak tekinthető, ha egy gén felsokszorozódik. Ha pedig a daganatkialakulás szempontjából oki tényezőről van szó - mint azt feltételeztük - akkor az is várható lesz, hogy hatékony legyen az a készítmény, amely képes a meghibásodott jelátviteli út célzott blokkolására" - mondta a kutatóorvos. (A hibás jelátviteli utak daganatkialakulásban betöltött szerepéről itt olvashat bővebben: Milyen típusai léteznek a célzott rákgyógyszereknek?).

Később aztán az is kiderült, hogy akiknél a fent említett génsokszorozódás megjelenik, ott az EGFR akkor még nem ismert mutációja is jelen van. Így volt ez a tüdőrákos nőbetegnél is, ami azt eredményezte, hogy a célzott szer végül tényleg hatékonynak bizonyult. Az azonban, ami történt, még a KPS Diagnosztika kutatóit is meglepte.

"Eltűntek az agyi áttétek, a beteg pedig felöltözött, majd hazament"

"Az EGFR gén megsokszorozódását kimutató molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye volt tehát az, amely meggyőzött minket arról, hogy érdemes belevágnunk a kezelésbe. Ehhez persze különleges engedélyekre volt szükségünk, hiszen a gefitinib ekkor még nem volt törzskönyvezve, ráadásul a szer klinikai vizsgálatát is éppen leállították, ami az előzetes alkalmazási engedély visszavonását eredményezte. Az Országos Gyógyszerészeti Intézettől ennek ellenére viszonylag hamar, 2004 januárjára sikerült beszereznünk a kezeléshez szükséges engedélyeket. Két hónappal később pedig már azt tapasztaltuk, hogy az agyi áttétek teljesen eltűntek a beteg fejéből" - meséli dr. Peták István.

Ez így is maradt az ezt követő öt évben, amíg a beteg a gyógyszert szedte. "Ezt azért is nagyon fontos hangsúlyozni, mert a célzott kezelés megkezdésekor már igen rossz állapotban volt a páciensünk. Ez nála konkrétan a halál előtti állapotot jelentette: ez volt az a pont, ahonnan végül mégis sikerült visszatérnie. Ilyen állapotban a szakma szabályai szerint már semmilyen hagyományos terápiát nem adunk, mert az ezekkel járó mellékhatások akár tovább is ronthatják a beteg életminőségét. A másik ok, hogy ilyenkor nincs már idő arra sem, hogy a hagyományos terápiák kifejtsék hatásukat. A célzott kezelés itt alkalmazott típusa azonban más: egyrészt csak enyhe, a fontos életfunkciókat teljes mértékben megkímélő mellékhatásokkal jár, másrészt ezek a szerek már igen rövid idő alatt is hatékonyak tudnak lenni" - mondja a kutató.

A betegek tehát néha még akkor is felgyógyulnak, ha már végstádiumban - a szakma nyelvén terminális állapotban - vannak. Ezt példázza az agyi áttétekkel rendelkező tüdőrákos nőbeteg története is, hiszen míg korábban már kómás állapotban volt, a kezelést követően egyszerűen felöltözött és hazament a kórházból. "Ezt a jelenséget azóta Lázár-effektusként is emlegetik, hiszen annyira hirtelen következik be a javulás. Betegünk például Rómába, egy zarándokútra is elutazott, és a hétköznapokban is teljes értékű életet tudott élni" - emlékszik vissza Peták.

Bár a célzott kezelésekkel több esetben már ma is a fentiekhez hasonló látványos eredmények érhetőek el, a kezelés finanszírozása még korántsem minden esetben megoldott. Nagyon fontos azonban, hogy ilyenkor sem szabad feladni a reményt. "Tüdőrákos betegünknek kezdetben a lánya fizette a kezelését, később pedig - egyedi méltányossági kérelem útján - már az OEP vállalta át a gyógyszer térítési költségeit. Az egyik járható út ez lehet, a másik pedig az, ha időlegesen a készítményt előállító gyógyszergyár kezdi finanszírozni a kezelést. Ha nincs más mód, ebben is megpróbálunk betegeink segítségére lenni, aminek egyik módja az, hogy egyszemélyes klinikai vizsgálat indítását kérvényezzük a számukra" - hangsúlyozta a KPS Diagnosztika orvosa.